Kedves Olvasóink!
Ha egy vasúti berkekben jártas személy személy találkozik a Nemzetközi Hálókocsi Társaság (Compagnie Internationale des Wagons-Lits) röviden CIWL nevével teljes joggal köti össze az Orient Expressz, vagy a Vasúttörténeti Park híres teakfa étkezőkocsijával. Pedig a CIWL sokkal több volt ennél.
A cég története egészen 1872-ig nyúlik vissza, amikor az amerikai Pullman társaság sikerén felbuzdulva, Európában is igény mutatkozott a minőségi szolgáltatást nyújtó háló- és étkezőkocsis járatokra. A belga székhelyű cég ekkortól indította útjára méltán híres vonatait, mint például a Venice Simplon-Orient-Express-t, a Nord-Orientet, de a társaság tevékenykedett Oroszországban a Transzszibériai Vasúton, Kínában és Egyiptomban is.
A II. világháború után a CIWL elveszítette keleti piacait, politikai okokból már nem jelentett konkurenciát a német DSG-MITROPA felségterületén, így Nyugat-Európában ő lett a kizárólagos háló- és étkezőkocsi szolgáltatást nyújtó társaság.
1971-től időszerűvé vált az elavult járműpark cseréje, így a szerződött nyugati vasúttársaságokkal (SNCB, SNCF, FS, DB, SBB, ÖBB, DSB, NS, RENFE) konzorciumot létrehozva kezdődött a modern járműtípusok beszerzése. Ez a járműflotta lett a TEN (Trans Euro Nacht) márkanév alatt futó, egységes szolgáltatási színvonalat nyúltó hálókocsipark.
Holland felségjelzésű T2S hálókocsi, a TEN égkék egyenruhájában.
(A felvétel forrása: ROCO)
Az egységes szolgáltatáshoz a kocsiknak egységes műszaki színvonalat és kivitelt kellett képviselniük.
Az első közös flottafejlesztések egyike volt, a T2S típusjel alatt futó hálókocsik megépítése. A kocsikból összesen 61 darab készült a svájci Schlieren-ben, a Schweizerische Wagons- und Aufzügefabrik AG-nál, vagy röviden, az SWS-nél.
A 26,4 méter hosszú járművek 160 km/h legnagyobb sebességre voltak alkalmasak. Utasterükben 17 darab egyenként 123 centiméter széles kétágyas fülke került berendezésre. A hálófülkék mai szemmel rendkívül szűkre és zsúfoltra sikerültek. Minden hálófülkében a két ágy mellett egy keskeny szekrény és egy kézmosó kapott helyet. A hálókocsikalauz munkáját a fülkéjében elhelyezett hűtőszekrény, mosogató és kávéfőző segítette. A két WC, egy kis raktárhelyiség valamint a gépészeti berendezések a hálókocsiknál már megszokott módon az egyik kocsivégben lettek elhelyezve, így oldalanként egy ajtóval rendelkeztek.
A CIWL flottaképző tevékenységét 1996-ig folytatta, azt követően a hálókocsik üzemeltetése kizárólagos vasúttársasági feladat lett. Kezdetekben az ÖBB mindössze öt darab T2S hálókocsit üzemeltetett.
1999-ben az öt saját tulajdonú kocsi az ÖBB inzersdorfi műhelyében főjavítás keretében teljesen átépült. A 17 szűkös fülkét 11 szélesebbre cserélték. Az új fülkekiosztásnak köszönhetően néhány ablak befalazásra került. A hálófülkék méretének növelése miatt kettő helyett immáron három ágy lett elhelyezve bennük, valamint beépítésre került egy tusoló helyiség is. Ezek lettek az ÖBB 71-71-es középszámú "kevés ablakos" T2S hálókocsijai.
Tobias B. Köhler felvételén az "Allegro Rossini" EuroNight látható, melyben az egyik 71-71-es "kevés ablakos", átépített T2S hálókocsi közlekedett 2010. július 4-n.
(A felvétel forrása: railfaneurope.net)
A történet itt azonban nem ért véget. Modellbemutatónk tesztalanya többi társával együtt csak 2001-től csatlakozott az ÖBB flottájához Svájcból.
Az SBB fokozatos leépítést hajtott végre a háló és fekvőhelyes kocsiflottájában, így 5 db T2S hálókocsiját 2001-től bérelte, 2003-tól pedig meg is vásárolta az ÖBB. Ezek a kocsik WLAm sorozatjel alatt futottak, az eredeti kialakításhoz hasonlóan 17 fülkével, de fülkénként csak egy ággyal rendelkeztek, ebből adódóan első osztályú hálókocsiként közlekedtette őket az osztrák vasút.
2004-től további 6 T2S hálókocsi került állományba a DB-től. Az újonnan beszerzett 6, és a Svájcból korábban érkezett 5 járművet 2004-től kezdve folyamatosan újította fel az ÖBB, szintén Inzersdorfban, s a belső tér modernizálása mellett megújult a tűzjelző és biztonsági rendszer, valamint a járműveket felszerelték zárt rendszerű WC-vel és vészfékáthidalóval is. A 17 fülkéből 13 1,23 méter széles fülke megmaradt, ezekben két ágy került elhelyezésre. Kialakításra került továbbá két darab egyenként 2,45 méter széles három ágyas De-Luxe fülke, melyekhez saját WC és zuhanyzó is tartozott. Az így átalakított kocsik az ÖBB-nél a 75-71-es középszámot, és a WLABm 32S típusmegjelölést kapták.
2005-től kezdve egészen kivonásukig (2017 decemberéig) az osztrák EuroNight flotta gerincét adták.
A CIWL 2010-től ismét visszatért a sorozat életébe, 2010-től az akkor már Holdingként működő CIWL-ből kivált a fedélzeti szolgáltatást ellátó (úgynevezett catering-gel) foglalkozó cég, a Newrest, mely a mai napig a NightJet járatok kiszolgálója.
A Bécstől Hamburgig közlekedő Hans Albers EuroNight-ban rendszeresen közlekedett a típus mindkét változata.
(Fotó: Földesi Gergely)
A lemenő nap sugaraiban a Hans Albers EuroNight Wien Hüttelfordon.
A 405-ös pályaszámú 75-71-es középszámú hálókocsi De-Luxe fülkéje. Érdemes megfigyelni a belső fal színeit és később összehasonlítani az L.S. Models kocsiéval. Felvételünk 2013-ban készült a Zürich HB-ig közlekedő Zürichsee EuroNighton, ahol a típus felváltva közlekedett a hasábokon már korábban bemutatott P-típusú hálókocsikkal.
A T2S hálókocsik 2017-es kivonásának oka a NightJet brand megjelenése volt, mellyel egy időben a CNL-től és a DB Nachtzug-tól jóval modernebb SIEMENS Comfortline hálókocsik érkeztek az ÖBB-hez.
A T2S kocsik azonban nem tűntek el Európa vaspályáiról. A sorozat kivonását követően magántársaságok vásárolták meg őket, elsőként a BahnTouristikExpress flottájába került a 71-71-es típusból, akik igen látványos egyenruhába bújtatták őket.
A 71-71-es "kevés ablakos" hálókocsik végül a BTE-nél kötöttek ki, és azóta is rendszeresen közlekednek különvonataikban.
Néhány hete röppent fel a hír, hogy az általunk korábban bemutatott, a svájci Lötschbergbahn-on tevékenykedő Ralpin is vásárolt a kocsikból, melyek jelenleg átépítés alatt vannak a TecSol Switzerland AG-nál. Információink szerint mind az öt 75-71-es hálókocsi hozzájuk került.
Egy 75-71-es hálókocsi átépítés alatt a svájci TecSol üzemében.
(A felvétel forrása: bahnonline.ch, fotó: Gerber Consulting)
Az ÖBB T2S hálókocsijai modellben:
A modell elődei:
A T2S típusú hálókocsik igen kedvelt témái voltak a modellgyártóknak. Az átépítés előtti 17 fülkeoldali ablakos verziót a teljesség igénye nélkül például a JOUEF, a HERIS, később a HERIS-sel karöltve a RailTop, a ROCO, az A.C.M.E., és természetesen az L.S. Models is kihozta egzakt (nem hossztorzított) nagy szériában.
Ezen modellek közül most az L.S. Models 75-71-es hálókocsiját járjuk tüzetesen körbe. Ezen különleges modellek azért is állnak közel szívünkhöz, mert a szerkesztőségben az első L.S. Models jármű egy 71-71-es ÖBB T2S hálókocsi volt 10 évvel ezelőtt.
Az L.S. Models 47084 és 47085-ös cikkszámú kocsija:
A 17 ablakos 75-71-es hálókocsinak immáron második kiadása 2020. májusában jelent meg. Az első kiadás 47078 és 47079 cikkszám alatt futott. Számos apró részletet és kisebb hibát sikerült javítani a járműveken.
Az új kiadás listaára 79,9 EUR, mely a jelenlegi katasztrofális HUF-EUR árfolyam viharában körülbelül 25.000 Ft Ft-s árat jelent. (Érdekességként itt jegyeznénk meg, hogy a feljebb említett első L.S. Models kocsinkat - mely ugyanebből a típusból a másik alváltozat volt - 43 EUR-ért vásároltuk a bécsi Spurkranz-nál.)
De lássuk mit kapunk a pénzünkért!
A modell megnyerő csomagolásában, valamint a részletes leírás.
Hálókocsink az L.S. Models klasszikus szürke, szivacsborítású, kemény kartondobozában érkezik a vásárlóhoz. Hullámzó tendenciát mutat a belga gyártó csomagolása, a T2S hálókocsik esetében sincs ugyanis a kapcsolókészüléknek a hely kivágva, ennek kifaragása a modellezőt illeti meg, a két évvel korábban kiadott P típusú hálókocsik dobozánál viszont erre odafigyeltek. Modellünket atombiztos csomagolásából és a védőfóliából kivéve ámulunk és bámulunk, hiszen egy igazán jól sikerült kocsit vehetünk a kezünkbe.
A színek az eredetivel megegyezők, nem ütköznek ki (jelentősebb mértékben) a sorból még abban az esetben sem, ha más gyártók termékeivel sorozzuk őket egy egységes ÖBB-s EuroNight vonatba. (Itt jegyeznénk meg, hogy régebbi kiadásokon többször fordultak elő a valóságosnál élénkebb színárnyalatok (például a korábban bemutatott nyomásálló kocsiszekrényes típusok esetében), azonban itt a gyártó már finomított, pontosított az árnyalatokon. - a szerk.)
Klasszikus ÖBB-s EuroNight bemutató diorámánkon
Apró, gyönyörűen kidolgozott részletek hada ahová csak téved a modellező szeme:
A tetőn kezdve a vizsgálódást, az ott lévő klíma és szellőzőegységek szegecsein akadt meg a szemünk, de csak a közeli modellfotók elkészülte után. Azok szabad szemmel alig észrevehetőek, mégis csodásan meg vannak munkálva. (Talán ez az igazi szegecsszámlálás. - a szerk.)
A homlokátjáróban megtalálhatjuk a felakasztott UIC kábelt, és annak csatlakozóját is.
Az átjáró gumihurkája az ütközőkhöz hasonlóan rugózott kivitelű.
Először hibának véltük, hogy nincsenek a járműszekrényen kapaszkodók, ám egy kis kutakodás, modellezőtársakkal történő egyeztetés után kiderült, hogy ezen az altípuson egyáltalán nem voltak külső kapaszkodók az utolsó üzemi időkben, vélhetően a központi ajtózárás miatt.
Azért is hiányoltuk róla, mert a 71-71-es sorozaton voltak, valamint a korábbi 75-71-es kiadást is ellátta vele az L.S., a korábbi kiadás ezen hibáját azonban javította a belga gyártó, és a VI. korszakos modellen immár nem kerültek fel a kapaszkodók.
Egy kis hiba azért mégis csúszott a számításba, ugyanis az ajtó nélküli kocsivégeken ettől függetlenül megmaradt a tolatásvezető lépcsője, amely használata kapaszkodó hiányában merész mutatvány lenne H0-ás vasutasunknak, de a rendelkezésünkre álló dokumentációink szerint azonban a kapaszkodókkal ez a kis saroklépcső is eltűnt róluk, így értetlenül állunk az előtt, miért hagyta meg az L.S rajta. Szerencsére a probléma nem nagy: Ha valamelyik tulajdonost zavarja ez a részlet, egy csipesz segítségével bátran meg lehet szabadulni tőle.
A sárga pötty a kocsi oldalán nem légypiszok, hanem a WC tartály állapot visszajelzője.
A kocsi oldalán szép, éles feliratok vannak.
A régi kiadáshoz képest plusz elem, a WC tartály telítettségét jelző sárga indikátorlámpa.
Az ablakokon a különböző piktogramokat, is elhelyezték, valamint érdemes az ablaktáblák megoldását is megfigyelni, a gyártó ugyanis figyelt arra, hogy a lehúzható ablaktábla előrébb, a fix ablaktábla beljebb helyezkedik el, mely a korábbi kiadásokon még nem így volt megoldva.
A feljáróajtó üvegén az iránytáblák tartói is fel lettek tamponozva, a kocsi utaslépcsői fotomaratott kialakításúak.
Tesztalanyunk fülke felőli...
... és folyosó felőli oldala
Az alváz és a forgóváz már-már a megszokott minőséget mutatja. Egy nagyítóval a kezében órákig elveszhet benne az érdeklődő és kíváncsi modellező. Még az akkuládák apró feliratai is a helyükön vannak.
Érdemes egy pillantást vetni a vonatnem-váltó, a fék ki- és beiktató-váltó, valamint a fékkijelzők környékére. A gyönyörűen tamponozott, alkatrészek a szemben lévőkkel vékony fém szállal vannak összekötve, közéjük a kormányszelep imitációja ékelődik be. Ezek a típusok még nem rendelkeznek a későbbi modern járműveken mindent eltakaró szoknyával, így a gépészeti berendezések még a modellező szeme előtt vannak, habár jó esetben a modellező a kocsik futtatása közben nem látja őket, remélhetőleg nem állnak terepasztalunkon fejre.
Csövek, ládák, vezetékek mindenhol.
A stabil, üzembiztos futásról az L.S.-nél már más modellekről jól ismert MD 36-os forgóváz gondoskodik.
Örömmel vettük észre, hogy a kiegészítőcsomagban már nem a keréktárcsák belső oldalát "fékező" (modellezők között sokszor kézifékesnek csúfolt) áramszedőlemezek vannak, hanem a más gyártóknál már rég megszokott megoldással lehet azokat felhelyezni, így a keréktárcsákat összekötő tengelyről szedheti hálókocsink szükség esetén az áramot, és a megoldás nem fékezi szinte állóra a kerekeket, mint más L.S. Models kocsiknál.
A modell mellett a dobozban találunk továbbá egy részletes leírást, melyben a kocsi szétszedését részletezik, valamint a számtalan apró kiegészítő felhelyezését mutatják be, gyakorlatilag, a kocsi vitrinmodellé alakítását tüntetik fel.
A kiegészítőket tartalmazó mélyedésben három simítózáras tasakot találunk.
Az egyik a külön felszerelhető alkatrészeket, a másik a fotomaratott létrákat, a harmadik pedig az ablakok belső oldalára felhelyezhető árnyékoló rolókat tartalmazza.
A kocsiszekrény eltávolítása nem okoz különösebb feladatot, könnyen leemelhető az alvázról. Az igazi meglepetés itt rejlik. Többek között ez a részletgazdag kidolgozás teszi azzá a belga L.S. Models-t, amiért annyira rajongunk járműveiért
A valósággal megegyezően a keskeny fülkék két, a széles De-Luxe fülkék három ággyal vannak felszerelve. Gyárilag éjszakai állapotnak megfelelően, lehajtott ágyakkal érkezik hozzánk a kocsi, a kiegészítőzacskóban mellékelt ülésekkel azonban nappali helyzetre is átépíthetjük.
A fülkékben elhelyezett kézmosókat felhajtott fedéllel találjuk. Kívülről ez és az ágyak sziluettje határozza meg a belső képét. Ennél azonban sokkal többet rejteget a modell:
A kocsikísérő helyiségében megtalálható a hűtő, valamint a tárolószekrények és a mosogatótálca is. Előtte a folyosón egy piros porral oltó készülék lett a valóságnak megfelelően elhelyezve. Az előtérben a kocsi kézifékes végén a kézifék kereke nem tamponozott, rendes 3D-s kialakítást kapott.
Kocsink folyosó felőli oldalának belseje.
A hálókocsikalauz munkahelye.
A fülke felőli oldal teljes egészében.
A De-Luxe hálófülkék, valamint a mosdók.
Összegzés:
Az L.S. Models nem adta lejjebb a szintet, ismét egy gyönyörűen kidolgozott kocsit kaptunk a pénzünkért. A limitált szériában megjelent modellt bátran ajánljuk hozzánk hasonlóan kritikus, fanatikus gyűjtőknek is. Aki ezt a különleges darabot beszerzi a gyűjteményébe, az biztosan nem fog csalódni.
Ha érdekesnek találtátok a cikkünket, és még nem lájkoltátok facebook oldalunkat, akkor azt az alábbi logóra történő kattintás után megtehetitek, hogy ne maradjatok le a további tartalmakról sem.
Szöveg: Vécsei László
A külön nem jelölt képek a szerző felvételei!
