@tomsawyer3131:
Most megértettem a félreértés okát. Kifejtette a forrás teljes mértékben, de nem tartottuk szükségességét a teljes felsorolásnak, mivel a mozdonyt csak a fenti hárommal említette közvetlen relációban, ezért is fogalmaztunk így:
"Ez a közösség akkoriban számos nagy nyugat-európai gyártót tömörített magában, melyek között megtalálható volt - többek között - a SIEMENS (SSW), a Krupp és az Alsthom is."
A Német forrás akkor nem fejti ki bővebben a dolgot ezek szerint, de nem beszállítókról van szó, hanem a konzorciumban benne lévő cégekről:
(ACEC, AEG, Alstom, Brown Boweri, Jeumont, Oerlikon, Schneider-Westinghouse, Siemens-Schukertwerke, Krupp, Krauss-Maffei, La Burgeoise et Nivelles, SFAC).
@tomsawyer3131:
Köszönjük az észrevételt. Az eredeti mozdonyokra vonatkozóan a hiteles német források az építés időszakából az SSW-t említették a villamos elemek beszállítóiként. Gyakran fordult elő, hogy az említett a cégek aládolgoztak az SSW-nek - mint beszállítók - így nem kételkedtünk annak valóságtartalmában, de lehet az is persze, hogy a forrás pontatlan, de utána fogunk nézni.
A Siemens nem túl sok dolgot szállított a külföldön összeszerelt mozdonyokhoz, a nagyobb darabok közül talán az egyenirányítókat. A főtranszformátor AEG, fokozatkapcsoló BBC, segédüzemi motorok ACEC, a vontatómotorok Schneider-Westinghouse gyártmányúak voltak.
Szerintem a terepasztal mint szó használata teljesen legitim, bármilyen fajta "létesítményről" is legyen szó, hisz az asztalok valamilyen "terepet", környezetet jelenítenek meg: hegyet, völgyet éppúgy, mint településeket vagy városi környezetet, a terep lehet domboldal, kertváros, panelház vagy egy ipari létesítmény is. Felesleges tehát elvárni, hogy "szegmensasztalokra", meg hasonlókra váltsanak az egyszerű laikusok, hacsak nem válnak profikká, nekik ez terepasztal marad.
És azóta kb el is fogyott az összes üzletből, amit nem is csodálok.Manapság nem lehet semmilyen magyar vonatkozású gépet ilyen kivitelben és áron megkapni.
Köszönjük az észrevételt! Maga a cikksorozat - ahogy azt jeleztük a bevezetőkben is - alapvetően a villamosmozdonyokra épült, mivel a témát le kellett szűkítenünk, hogy még viszonylag emészthető hosszúságú cikkeket kapjunk, ami így sem sikerült 100%-osan.
A dízelekről egy közel ilyen hosszúságú cikksorozatot lehetne készíteni, de ugyanez elmondható a cég teher- és személykocsijairól is külön-külön, vagyis mindegyik külön sorozatot érne meg.
Természetesen tisztában vagyunk ezekben a témákban is a cég haladásával és a Szergejt mi is nagy előrelépésnek tartjuk. Majd talán a későbbiekben róla is fog még szó esni a hasábokon! ;)
Ami miatt billentyűzetet ragadtam: a jelen (4.) részből a legfontosabbnak vélt összehasonlítás kimaradt, A Piko, illetve a Roco (és esetleg a Gützold) M62-nek a viszonya. Sokunkat érint, sokkal inkább, mint a cikkben taglalt német villanymozdonyok.
Mindenesetre, amit azzal (M62) a Piko bemutatott, nekem abszolút a remek kategória. Bárcsak minden gyártó hasonlóképpen fejlődne...
A festésre azt tudom mondani, hogy nagy valószínűséggel igazad lesz, mert ott is az Y kocsik esetében erre egyértelmű utalás van - pl. a Ljubljana-i, és a Zagreb-i igazgatóság esetében - volt egy fehér díszítőcsík a kocsikon, és a területi eloszlásából ítélve a narancs kocsik is ilyenek lehetnek.
A Z1-esek esetében számunkra is ismert ez a felosztás, illetve az átépítések, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy valóban prémium vonatot akartak létrehozni, mert a kocsik rendkívül kényelmesek, még az átlag első osztálynál is kényelmesebbek, úgyhogy köszönjük ezt a plusz információt is, mert ez utóbbit nem ismertük.
Igen, a Z2-esek esetében ez az ablakkiosztás érdekes, erről végül a befejezőrészben tettünk említést, pont az Avala kapcsán.
Sziasztok! Nagyszerű cikk, lenne hozzá pár kérdésem illetve kiegészítésem. Persze a források szűkössége miatt egyáltalán nem biztos, hogy nekem van igazam, inkább azt írom le, hogyan látom én a kocsik történetét.
Az első a sárga "Avala" színezés. Nekem gyanús, hogy ez a belgrádi igazgatóság saját színterve volt, nem pedig egységes JZ arculat. Az egykori JZ-n belül az egyes igazgatóságok elég nagy önállóságot élveztek, beleértve az arculatot, vagy járműrendeléseket is - anno a Ganz is a szarajevói igazgatósággal tárgyalt V46-osok exportjáról. Ezt a sárga színezést én csak az ex ZTP Belgrád - azaz durván a későbbi utód szerb vasút színeiben láttam, a Zágrábiak "prémium" színterve az a későbbi kék HZ színtervre hajazott (amit ki is hozott az ACME Croatia IC-ként)
A másik a Horvát és Szlovén Z1-es kocsik története. Bizonyos források azt sugallják, hogy a kocsik megrendelésekor egy prémium, csupa 1. osztályú Zágráb-Belgrád expressz volt a tervek között, aztán persze jött a történelem, és lett Mimara EC, először még JZ színekben talán pár hónapig. Az elkészült ülőhelyes kocsik viszont belső térre azonosak voltak, mind az első mind a másodosztályú kocsik 60 ülőhelyesek voltak, 2+1 üléselrendezéssel - ez megerősíti azt, hogy rendeléskor még 1. osztályú kocsit akart a megrendelő, aztán mire elkészültek a járművek változott a koncepció. A kocsik ilyen elrendezéssel futottak majd két évtizedet - 2003 környékén a Kvarner IC-ben tapasztaltam: az 1 és 2. osztály között nem volt semmi különbség. Azaz a végén az lett, hogy a vasutak pár kocsit 1. osztályúnak, másokat másodosztálynak minősítettek de a járművek azonosak voltak.
Ebből a szempontból a szlovén kocsit a legérdekesebbek. Ahogy a vagonweb töredékes állományi listája alapján összerakom a történetet: a Mimara indulásakor még JZ volt, majd a függetlenné váláskor az ex. zágrábi (azaz HZ) és ljubljanai igazgatóság (azaz SZ) osztozott a kocsikon. A szlovénok kaptak egy étkezőt és pár másodosztályt (talán 8 vagy 9 kocsi). Ezek a kocsik a Mimarában futottak, a Youtube-n is van fent videó, ahogy a horvát kocsikkal közösen alkotják a Mimarát. (érdekes lehetett a forduló, vagy talán Ljubljanában rakták a vonathoz a szlovén kocsikat?)
Aztán a 90-es évek második felében ugyanezeket a kocsikat kinevezték 1. osztállyá, így futottak pár évet, majd lett belőlük 1/2. osztály - és a kétezres években kaptak egy belsőtér ráncfelvarrást, immár 2+2-es másodosztályú üléselrendezéssel. De emlékszem olyan kocsira, amiben a 2. és 1. osztály különbsége az eltérő huzat volt, semmit több.
Hasonló lehet szerintem a z2-es kocsik sztorija - ha megnézitek az összes kocsiról készült képet, mindegyik 10 szakaszos, 4 hosszabb és 6 rövidebb fülkével - azaz igazából szerintem az összes elkészült kocsi mindegyike 1/2 osztályú kocsinak gyártódott - az más más kérdés, hogy zömmel 1. osztályú kocsiként hagyhatták el a gyárkaput - az Avala képn is egy ilyen kocsi van, és az ACME Avala szett 1. osztályú kocsija is ilyen.
@segédmunkás: Kedves Tamás!
Természetesen követjük a régi cikkek alatti kommenteket is, így az Önére is reagálok most! ;)
Köszönöm az észrevételeit, teljes mértékben egyet értek Önnel, ezért is írtam azt a cikkben, hogy el kellene végezni a megfelelő módosításokat természetesen egy magyar kiadáshoz. A keskenyedő vég - a szerszám kialakításától függően - megoldható szerintem egy megfelelő betét alkalmazásával, bár kérdés, hogy erre a gyártó akarna-e költeni, ezzel egyetértek. Minden esetre - ha még új szerszámmal is - de sok ország modellezője örülne egy - a MÁV-os kocsihoz hasonlóan kialakított formájú - és a cikkben szereplő kocsik kidolgozottságával rendelkező kiadásnak.
T. Földesi Gergely!
Majdnem egy évvel később szólok hozzá, így nem tudom, olvasod-e még?
A RIVAROSSI témához írnék egy-két gondolatot!
Idén tavasszal jártam úgy, hogy meg akartam vásárolni a fent is említett "Spree-Alpen-Expressz" első szettjét. Gondoltam, pont megfelel gyerekkorom "Favorit-Expresszébe" is, melyet rendszeresen láttam anno a Balatonnál, még csíkos-bajszos Szergejjel.
El is mentem a kiszemelt üzletbe, és ott, a portéka kicsomagolása közben vettem észre, hogy ezeknek a kocsiknak bizony nem keskenyedik a vége (felülnézetből)! Akkor csalódottan vitettem vissza az eladóval a készletet (önvigasztalásul vettem helyette egy Roco DR-es MITROPA hálót), és elkönyveltem magamban, hogy a Rivarossi, sajnos, ezen részlet tekintetében kissé nagyvonalú volt, ezt nem dolgozta ki a modelljén.
Végül most, cca. félévvel később döbbentem rá internetes olvasgatások alapján, hogy nem a Rivarossi hibázott, hanem ezek a kocsik még az eredeti "B" kocsik modelljei, amelyeknek a valóságban sem keskenyedett el a végük!
A Roco és a Tillig már a későbbi, ún. "Y", ill. "Y/B-70" verziókat modellezi, amelyeknél már fennáll ez a keskenyedés! (Sőt, a homlokoldali átjáró ajtajuk ablakai is mások!)
Miért írom le mindezt? Az általad felvetett esetleges MÁV vonatkozások kapcsán!
A MÁV-os kocsiknak szintén keskenyedik a végük, a keletnémet gyártmányú WLAB hálókocsiknak is! Tehát a fenti Rivarossi modellek -sajnos- mégsem lennének megfelelő alapok a MÁV-os változatok elkészítéséhez!
A keskenyedő kocsivéghez bizonnyal egy teljesen új szerszám szükségeltetne, amit nem tudom, bevállalna-e a Rivarossi?
A meglévő szerszámmal viszont nem lenne valósághű egy esetleges MÁV-os kocsi elkészítése!
U.i: Mindez, amit itt elmondtam, nem vonatkozik a fenti étkezőkocsi modellre! Tudtommal abból a valóságban is csak a 20 db "B" változat létezett a DR-nél, MÁV vonatkozása pedig egyáltalán nincs!
(Illetve a 70-es évek "Favorit-Expresszében" természetesen ott futhatott a balatonparton, más DR, ill. CSD kocsik társaságában. Tehát a MÁV pályán helye van, ha nem is MÁV-os festéssel! :-))
Üdv: Cs.Tamás (~segédmunkás)
nagyon hasznos a cikk, a nyelvezete is egyre jobban tetszik. A modellhez annyit fűznék hozzá, hogy mivel Svájcban nagy hagyománya van a gépek városokról, kantokokról és régiókról történő elnevezésének, így sajnálatos, hogy pont egy "névtelen" RABe-t sikerült modellezni. Ott van például az 511 023-as Kanton Graubünden.
Emlékszem anno a cseh modell is csinálta egy időbe ezt a mozdonyt meg a hozzá tartozó vagonokat.De sajna eladták az egészet és kb semmi nem maradt belőle.
Vasútmodell Szemle
Utolsó kommentek:
Földesi Gergely 2023.09.05. 08:55:55
Most megértettem a félreértés okát. Kifejtette a forrás teljes mértékben, de nem tartottuk szükségességét a teljes felsorolásnak, mivel a mozdonyt csak a fenti hárommal említette közvetlen relációban, ezért is fogalmaztunk így:
"Ez a közösség akkoriban számos nagy nyugat-európai gyártót tömörített magában, melyek között megtalálható volt - többek között - a SIEMENS (SSW), a Krupp és az Alsthom is."
Bejegyzés: Villamos felsővezeték alatt a vasfüggönyön át...
tomsawyer3131 2023.09.04. 14:58:40
(ACEC, AEG, Alstom, Brown Boweri, Jeumont, Oerlikon, Schneider-Westinghouse, Siemens-Schukertwerke, Krupp, Krauss-Maffei, La Burgeoise et Nivelles, SFAC).
Bejegyzés: Villamos felsővezeték alatt a vasfüggönyön át...
Földesi Gergely 2023.09.04. 11:10:26
Köszönjük az észrevételt. Az eredeti mozdonyokra vonatkozóan a hiteles német források az építés időszakából az SSW-t említették a villamos elemek beszállítóiként. Gyakran fordult elő, hogy az említett a cégek aládolgoztak az SSW-nek - mint beszállítók - így nem kételkedtünk annak valóságtartalmában, de lehet az is persze, hogy a forrás pontatlan, de utána fogunk nézni.
Bejegyzés: Villamos felsővezeték alatt a vasfüggönyön át...
tomsawyer3131 2023.09.04. 10:28:29
Bejegyzés: Villamos felsővezeték alatt a vasfüggönyön át...
Gerberus 2023.07.17. 05:34:28
Bejegyzés: Modellvasúti létesítmények világa
Jegkoko 2022.06.21. 13:29:26
Bejegyzés: A nyugati végek tarka igáslova...
Földesi Gergely 2021.04.16. 19:51:59
Köszönjük az észrevételt! Maga a cikksorozat - ahogy azt jeleztük a bevezetőkben is - alapvetően a villamosmozdonyokra épült, mivel a témát le kellett szűkítenünk, hogy még viszonylag emészthető hosszúságú cikkeket kapjunk, ami így sem sikerült 100%-osan.
A dízelekről egy közel ilyen hosszúságú cikksorozatot lehetne készíteni, de ugyanez elmondható a cég teher- és személykocsijairól is külön-külön, vagyis mindegyik külön sorozatot érne meg.
Természetesen tisztában vagyunk ezekben a témákban is a cég haladásával és a Szergejt mi is nagy előrelépésnek tartjuk. Majd talán a későbbiekben róla is fog még szó esni a hasábokon! ;)
Üdv.:
Gergely
Bejegyzés: A PIKO - 4. rész
P806 2021.03.26. 07:14:01
Ami miatt billentyűzetet ragadtam: a jelen (4.) részből a legfontosabbnak vélt összehasonlítás kimaradt, A Piko, illetve a Roco (és esetleg a Gützold) M62-nek a viszonya. Sokunkat érint, sokkal inkább, mint a cikkben taglalt német villanymozdonyok.
Mindenesetre, amit azzal (M62) a Piko bemutatott, nekem abszolút a remek kategória. Bárcsak minden gyártó hasonlóképpen fejlődne...
Bejegyzés: A PIKO - 4. rész
Földesi Gergely 2018.12.24. 16:28:21
Köszönjük az észrevételeket.
A festésre azt tudom mondani, hogy nagy valószínűséggel igazad lesz, mert ott is az Y kocsik esetében erre egyértelmű utalás van - pl. a Ljubljana-i, és a Zagreb-i igazgatóság esetében - volt egy fehér díszítőcsík a kocsikon, és a területi eloszlásából ítélve a narancs kocsik is ilyenek lehetnek.
A Z1-esek esetében számunkra is ismert ez a felosztás, illetve az átépítések, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy valóban prémium vonatot akartak létrehozni, mert a kocsik rendkívül kényelmesek, még az átlag első osztálynál is kényelmesebbek, úgyhogy köszönjük ezt a plusz információt is, mert ez utóbbit nem ismertük.
Igen, a Z2-esek esetében ez az ablakkiosztás érdekes, erről végül a befejezőrészben tettünk említést, pont az Avala kapcsán.
Üdv.:
Gergely
Bejegyzés: Terepasztalon a délszláv területek vasúti járműállománya - 2. rész
bodecsabi 2018.12.15. 23:29:45
Az első a sárga "Avala" színezés. Nekem gyanús, hogy ez a belgrádi igazgatóság saját színterve volt, nem pedig egységes JZ arculat. Az egykori JZ-n belül az egyes igazgatóságok elég nagy önállóságot élveztek, beleértve az arculatot, vagy járműrendeléseket is - anno a Ganz is a szarajevói igazgatósággal tárgyalt V46-osok exportjáról. Ezt a sárga színezést én csak az ex ZTP Belgrád - azaz durván a későbbi utód szerb vasút színeiben láttam, a Zágrábiak "prémium" színterve az a későbbi kék HZ színtervre hajazott (amit ki is hozott az ACME Croatia IC-ként)
A másik a Horvát és Szlovén Z1-es kocsik története. Bizonyos források azt sugallják, hogy a kocsik megrendelésekor egy prémium, csupa 1. osztályú Zágráb-Belgrád expressz volt a tervek között, aztán persze jött a történelem, és lett Mimara EC, először még JZ színekben talán pár hónapig. Az elkészült ülőhelyes kocsik viszont belső térre azonosak voltak, mind az első mind a másodosztályú kocsik 60 ülőhelyesek voltak, 2+1 üléselrendezéssel - ez megerősíti azt, hogy rendeléskor még 1. osztályú kocsit akart a megrendelő, aztán mire elkészültek a járművek változott a koncepció. A kocsik ilyen elrendezéssel futottak majd két évtizedet - 2003 környékén a Kvarner IC-ben tapasztaltam: az 1 és 2. osztály között nem volt semmi különbség. Azaz a végén az lett, hogy a vasutak pár kocsit 1. osztályúnak, másokat másodosztálynak minősítettek de a járművek azonosak voltak.
Ebből a szempontból a szlovén kocsit a legérdekesebbek. Ahogy a vagonweb töredékes állományi listája alapján összerakom a történetet: a Mimara indulásakor még JZ volt, majd a függetlenné váláskor az ex. zágrábi (azaz HZ) és ljubljanai igazgatóság (azaz SZ) osztozott a kocsikon. A szlovénok kaptak egy étkezőt és pár másodosztályt (talán 8 vagy 9 kocsi). Ezek a kocsik a Mimarában futottak, a Youtube-n is van fent videó, ahogy a horvát kocsikkal közösen alkotják a Mimarát. (érdekes lehetett a forduló, vagy talán Ljubljanában rakták a vonathoz a szlovén kocsikat?)
Aztán a 90-es évek második felében ugyanezeket a kocsikat kinevezték 1. osztállyá, így futottak pár évet, majd lett belőlük 1/2. osztály - és a kétezres években kaptak egy belsőtér ráncfelvarrást, immár 2+2-es másodosztályú üléselrendezéssel. De emlékszem olyan kocsira, amiben a 2. és 1. osztály különbsége az eltérő huzat volt, semmit több.
Hasonló lehet szerintem a z2-es kocsik sztorija - ha megnézitek az összes kocsiról készült képet, mindegyik 10 szakaszos, 4 hosszabb és 6 rövidebb fülkével - azaz igazából szerintem az összes elkészült kocsi mindegyike 1/2 osztályú kocsinak gyártódott - az más más kérdés, hogy zömmel 1. osztályú kocsiként hagyhatták el a gyárkaput - az Avala képn is egy ilyen kocsi van, és az ACME Avala szett 1. osztályú kocsija is ilyen.
Csabi
Bejegyzés: Terepasztalon a délszláv területek vasúti járműállománya - 2. rész
Földesi Gergely 2018.09.14. 23:32:10
Természetesen követjük a régi cikkek alatti kommenteket is, így az Önére is reagálok most! ;)
Köszönöm az észrevételeit, teljes mértékben egyet értek Önnel, ezért is írtam azt a cikkben, hogy el kellene végezni a megfelelő módosításokat természetesen egy magyar kiadáshoz. A keskenyedő vég - a szerszám kialakításától függően - megoldható szerintem egy megfelelő betét alkalmazásával, bár kérdés, hogy erre a gyártó akarna-e költeni, ezzel egyetértek. Minden esetre - ha még új szerszámmal is - de sok ország modellezője örülne egy - a MÁV-os kocsihoz hasonlóan kialakított formájú - és a cikkben szereplő kocsik kidolgozottságával rendelkező kiadásnak.
Bejegyzés: Modellbau Messe Wien 2017 - 2. rész
segédmunkás 2018.09.10. 17:28:07
Majdnem egy évvel később szólok hozzá, így nem tudom, olvasod-e még?
A RIVAROSSI témához írnék egy-két gondolatot!
Idén tavasszal jártam úgy, hogy meg akartam vásárolni a fent is említett "Spree-Alpen-Expressz" első szettjét. Gondoltam, pont megfelel gyerekkorom "Favorit-Expresszébe" is, melyet rendszeresen láttam anno a Balatonnál, még csíkos-bajszos Szergejjel.
El is mentem a kiszemelt üzletbe, és ott, a portéka kicsomagolása közben vettem észre, hogy ezeknek a kocsiknak bizony nem keskenyedik a vége (felülnézetből)! Akkor csalódottan vitettem vissza az eladóval a készletet (önvigasztalásul vettem helyette egy Roco DR-es MITROPA hálót), és elkönyveltem magamban, hogy a Rivarossi, sajnos, ezen részlet tekintetében kissé nagyvonalú volt, ezt nem dolgozta ki a modelljén.
Végül most, cca. félévvel később döbbentem rá internetes olvasgatások alapján, hogy nem a Rivarossi hibázott, hanem ezek a kocsik még az eredeti "B" kocsik modelljei, amelyeknek a valóságban sem keskenyedett el a végük!
A Roco és a Tillig már a későbbi, ún. "Y", ill. "Y/B-70" verziókat modellezi, amelyeknél már fennáll ez a keskenyedés! (Sőt, a homlokoldali átjáró ajtajuk ablakai is mások!)
Miért írom le mindezt? Az általad felvetett esetleges MÁV vonatkozások kapcsán!
A MÁV-os kocsiknak szintén keskenyedik a végük, a keletnémet gyártmányú WLAB hálókocsiknak is! Tehát a fenti Rivarossi modellek -sajnos- mégsem lennének megfelelő alapok a MÁV-os változatok elkészítéséhez!
A keskenyedő kocsivéghez bizonnyal egy teljesen új szerszám szükségeltetne, amit nem tudom, bevállalna-e a Rivarossi?
A meglévő szerszámmal viszont nem lenne valósághű egy esetleges MÁV-os kocsi elkészítése!
U.i: Mindez, amit itt elmondtam, nem vonatkozik a fenti étkezőkocsi modellre! Tudtommal abból a valóságban is csak a 20 db "B" változat létezett a DR-nél, MÁV vonatkozása pedig egyáltalán nincs!
(Illetve a 70-es évek "Favorit-Expresszében" természetesen ott futhatott a balatonparton, más DR, ill. CSD kocsik társaságában. Tehát a MÁV pályán helye van, ha nem is MÁV-os festéssel! :-))
Üdv: Cs.Tamás (~segédmunkás)
Bejegyzés: Modellbau Messe Wien 2017 - 2. rész
Földesi Gergely 2018.09.03. 19:42:09
Bejegyzés: SBB KISS a Liliput-tól...
szfp 2018.08.22. 10:01:15
nagyon hasznos a cikk, a nyelvezete is egyre jobban tetszik. A modellhez annyit fűznék hozzá, hogy mivel Svájcban nagy hagyománya van a gépek városokról, kantokokról és régiókról történő elnevezésének, így sajnálatos, hogy pont egy "névtelen" RABe-t sikerült modellezni. Ott van például az 511 023-as Kanton Graubünden.
Bejegyzés: SBB KISS a Liliput-tól...
Rush2112 2017.12.28. 23:30:07
Bejegyzés: Gödöllő 2017...
Földesi Gergely 2017.11.06. 20:03:52
Bejegyzés: Modellbau Messe Wien 2017 - 2. rész
Jegkoko 2017.11.05. 12:34:24
Bejegyzés: Modellbau Messe Wien 2017 - 2. rész